Az ítélet még nem jogerős

Életfogytiglani fegyházra ítélték az arab pénzváltó gyilkosát

Életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte pénteken első fokon a Szombathelyi Törvényszék Hajba Józsefet, aki megölt és kirabolt egy arab pénzváltót 2009. november 5-én Budapesten, a Baross utcában. A nem jogerős ítélet szerint a 37 éves, büntetett előéletű férfi a legkorábban harminc év múlva szabadulhat ki.

_{2012.07.20 20:30}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

A férfit a bíróság bűnösnek mondta ki hat rendbeli, fegyveresen elkövetett rablásban, bűnszövetségben, tettestársként, csoportosan elkövetett rablásban, rablás kísérletében, valamint személyi szabadság megsértésében, súlyos testi sértésben, lőfegyverrel való visszaélésben és más bűncselekményekben is.

A férfi három társát - akikkel Hajba József főleg budapesti kaszinókat, játéktermeket és a nyugati határ mentén lévő pénzváltóhelyeket rabolt ki - 13, 12, illetve 11 év fegyházbüntetéssel sújtotta a bíróság.

A bíróság ítélete szerint az arab pénzváltót egyértelműen Hajba József lőtte le, ám kirablásában részt vett egy ismeretlen személy, aki a vádirattal szemben nem azonos a harmadrendű vádlottal, Vékás Sándorral.

A törvényszék szerint nincs bizonyíték arra, hogy a harmadrendű vádlott tevőlegesen is részt vett a rablásban vagy annak előkészületében, annyi volt a szerepe, hogy az elsőrendű vádlottat gépkocsival a bűncselekmény helyszínére szállította, így bűntársnak nem minősíthető, de bűnpártolónak igen. Ezért ennek a rablásnak a vádja alól a harmadrendű vádlottat felmentették, más bűncselekményekben viszont bűnösnek mondták ki.

Vékás Sándort háromrendbeli, bűnsegédként és egyrendbeli, tettestársként elkövetett rablásban, egyrendbeli rablási kísérletben, egyedi azonosítójel (rendszám) meghamisításában, személyi szabadság megsértésében és más, kisebb súlyú bűncselekményekben mondták ki bűnösnek, és 12 évi fegyházbüntetésre ítélték.

A másodrendű vádlottat, Márton Gábort kétrendbeli rablásban, egyrendbeli rablási kísérletben és más, kisebb súlyú bűncselekményekben mondta ki bűnösnek az elsőfokú bíróság. Az ügyek között szerepelt egy hegyeshalmi és egy kőszegi pénzváltóhely kirablása is, viszont a lukácsházi takarékszövetkezet kirablásának vádja alól a férfit bizonyíték hiányában felmentették. Márton Gábornak 13 évet kell a nem jogerős ítélet szerint fegyházban töltenie.

A negyedrendű vádlottat, Lakatos Róbertet kétrendbeli rablásban, testi sértésben, személyi szabadság megsértésében és kisebb súlyú bűncselekményekben mondták ki bűnösnek, és 11 évi fegyházbüntetésre ítélték.

Rácz József bíró ítéletének indoklásában kifejtette: a vádlottak 2009 októberében és novemberében követték el a bűncselekmény-sorozatot. Ezalatt a rövid idő alatt is egyre szervezettebbé, körültekintőbbé váltak, megosztották egymás között a feladatokat. Ez pedig ellentmond annak a védekezésüknek, hogy a bűncselekményt kényszerítés hatására, egymástól félve követték el, illetve annak is, hogy kábítószer és gyógyszer hatása alatt álltak.

A vádlottak közül vélhetően többen is fogyasztottak kábítószert, gyógyszert a bűncselekmények elkövetésének időszakában, de ez a szakértői vélemény szerint nem befolyásolta őket cselekvőképességükben, mint ahogyan személyiségzavaruk sem zárja ki büntethetőségüket.

A bíróság rámutatott arra: a másodrendű vádlott kivételével a vádlottak úgy védekeztek, hogy egymásra igyekeztek hárítani a bűncselekményeket. Ezért vallomásaikból csak azokat az állításokat lehetett felhasználni, amelyeket más bizonyítékok, tanúvallomások is egyértelműen alátámasztanak.

A legkirívóbb eset az volt, amikor az elsőrendű vádlott azzal vádolta a negyedrendű vádlottat, hogy ő ölte meg az arab pénzváltót, amikor pedig kiderült, hogy Lakatos Róbert a bűncselekmény elkövetésének időpontjában Németországban őrizetben volt, azonnal módosított a vallomásán, és azt állította, hogy a hamis vallomásra a harmadrendű vádlott bírta rá - emlékeztetett Rácz József bíró.

A bíróság nem fogadta el a vádlottaknak azt az védekezését sem, hogy önmagukra is terhelő tényeket tartalmazó vallomásaikat azért ne vegyék figyelembe, mert azokat a rendőrök fenyegetésére, illetve erős gyógyszerek hatása alatt tették.

A bíróság egyetértett a védelemmel abban, hogy a büntetőeljárás során a rendőrség több lényeges szabályt is megszegett, nem kellő gondossággal járt el a felismertetések során, volt, amikor egy tanúként tett vallomást később egy az egyben átmásolt és a gyanúsítottként tett vallomás részének tüntetett fel. Ezekkel a rendőrség megszegte a büntetőeljárásra vonatkozó szabályokat, de a legtöbb esetben a felismertetés amúgy sem járt eredménnyel, így azokat a bíróság nem vette figyelembe - mondta a bíró.

Az ítélet ellen a vádlottak és védőik fellebbezést jelentettek be, az ítélet megalapozatlansága, nem kellő bizonyítottsága miatt részben felmentésért, részben pedig enyhítésért folyamodtak; az ügyész három nap gondolkodási időt kért. Az ítélet nem jogerős.