Nem olyan fából faragták őket

Figyelem: a karlsruhei alkotmánybírák nem félnek a fekete lyukaktól

A karlsruhei alkotmánybírák nem félnek a fekete lyukaktól, illetve a Föld esetleges elpusztulásától. Legalábbis ezt erősítették meg keddi határozatukban, hangsúlyozva, hogy semmi kifogásuk nincs a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Központ (CERN) tevékenységével szemben.

_{2010.03.09 17:06}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

A német alkotmánybíróság állásfoglalását azután fogalmazta meg, hogy egy Svájcban élő német nő alkotmányos panasszal élt a karlsruhei testület előtt. A Genftől több mint 200 kilométerre lakó hölgy aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a központ új szupergyorsítója olyan nagy kapacitású, hogy működtetése előre nem látható következményekkel járhat.

Aggodalmai szerint az úgynevezett nagy hadronütköztetőben (Large Hadron Collider) miniatűr fekete lyukak képződhetnek, amelyek a Föld puszta létét is veszélyeztethetik. Ebből kiindulva a panaszos azt sürgette, hogy Németország állíttassa le a CERN működését. A bírák azonban elvetették a panaszt. Indoklásuk szerint a panaszos nem vázolta kellően, hogy a genfi kutatóközpontban folyó kísérletek miért sértenék alapvető jogait. Ezen kívül nem magyarázta el azt sem, hogy félelmeit mire alapozza. A német alkotmánybírák továbbá úgy ítélték meg, hogy nem helyénvaló a fizika törvényeivel szembeni bizalmatlanság - általános és megalapozatlan - szítása. Az úgynevezett fekete lyukak keletkezése miatti aggodalmakat nem először fogalmazták meg a genfi kutatóközpont ellenzői, annak fizikusai - és más tekintélyes szakemberek - azonban a leghatározottabban elutasították mindezt. Hasonlóképpen nyilatkozott a közelmúltban a 2004-es amerikai Nobel-díjas fizikus, David Gross is, aki szerint "idétlen és abszurd" vitáról van szó. Ha az aggodalmak jogosak lennének, a katasztrófa már rég bekövetkezett volna - érvelt Gross, emlékeztetve: a Föld és a Hold még mindig ott van a helyén, noha olyan kozmikus összeütközések történnek, amelyek során jóval több energia szabadul fel, mint a nagy hadronütköztetőben.

A Föld egyik legnagyobb részecskegyorsító-komplexumát 1954-ben hozták létre. Nevét a francia Conseil Européen pour la Recherce Nucléaire kezdőbetűiből kapta. Falai között 2008 szeptemberében indult be a világ egyik legnagyobb tudományos vállalkozása, az európai óriás részecskegyorsító (Large Hadron Collider).

Egy 27 kilométer hosszú kör alakú földalatti alagútpályán a tudósok fénysebesség közelire gyorsítják a protonokat és ütköztetik őket, hogy a darabokra tört részecskékből még többet tudjanak meg az anyagról. A CERN tagállamai között van Magyarország is.