"Ha kiengednek, a családom öl meg"

Brutális gyilkosság állami jóváhagyással

Bár a nemzetközi visszhang egyre erőteljesebb tiltakozást mutat, az iráni hatóságok nem mentik fel a kövezéssel halálra ítélt kétgyermekes anyát. Az ítéletet bizonyítékok nélkül hozták meg.

_{2010.07.29 17:14}_{ma.hu - Sedró Ágnes}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

„Az jár jól, aki az első ütésnél elájul” – vélik azok, akik már egyszer is láttak kövezést. Az iráni gyakorlat szerint az áldozatot nem kikötözik, hanem beássák a földbe, a férfiakat derékig, a nőknek viszont csak a fejét hagyják szabadon.

Ezután a felbőszült tömeg egy kupacból kedve szerint válogathat a kisebb és nagyobb kövek közül, amivel gyakorlatilag néhány perc alatt ölik meg a bűnösnek kikiáltott személyt.

Nem kell színes fantázia ahhoz, hogy kitaláljuk, mi marad az áldozatokból az eljárás végére, bár a törvény az ottaniak szerint meglehetősen nagylelkű: aki a kőzápor közepette ki tudja ásni magát a gödörből és el tud menekülni, az szabaddá válik. A nyakig beásott nők esélyeihez nem fér kétség.

A 43 éves, kétgyermekes Sakineh Mohammadi Ashtianira is ez a sors vár, bár a nemzetközi sajtó hetek alatt felkapta az ügyet és különféle emberjogi szervezetek próbálnak segíteni a nőn.

Ashtiani bűne az iráni hatóságok szerint kétrendbeli házasságtörés, valamint őt vádolják néhai férje megölésével is.

A döbbenet bombája július első napjaiban robbant, amikor a Guardian című lap hírt adott 12 nőről és 3 férfiról, akik már a siralomházban várják a rájuk szabott ítélet végrehajtását. Néhányuk maga ismerte be az ellene felhozott vádakat, de a lap számos korábbi esetről is beszámol, ami nyugati szemmel több mint borzalmas.

_{Egy makett a megkövezésről, élethű ábrázolásban (Fotó: Thierry Roge - Reuters)}

Egy házasságtöréssel vádolt nő például elájult a kivégzését megelőző rituális mosdatás közben, így 2001-ben úgy kövezték halálra, hogy közben teste egy hordágyra volt erősítve.

A helyi szokások szerint ilyenkor még a családtagokra sem lehet számítani, sőt, „ők vetik az áldozatra az első követ”, mert a szégyenbe keveredett családtagnál csak azt sújtja nagyobb megvetés, aki eltűri, hogy a folt a családon maradjon.

Emiatt ha valakit gyanúba fognak, a rokonai nem vizsgálják, hogy igazak-e a vádak vagy sem, egyszerűbb teljesen hátat fordítani az akár ártatlan családtagnak is.

Egy nő például könyörgött, hogy ne engedjék szabadon, mert attól félt, ha kikerül a börtönből, saját családja öli meg.

14 sorstársával ellentétben Sakineh története azért kapott a szokottnál nagyobb visszhangot, mert az ítéletet bizonyítékok híján, pontosabban egy „bírói tudomás” megfogalmazású hézagos jogszabályra alapozták.

A nő visszatérő szereplője az iráni bíróságoknak, 2006-ban állították először ítélőszék elé, akkor kétszeres házasságtörésért kapott 99 korbácsütést. Ügyvédje szerint már ekkor is jogellenes volt az eljárás, mert a nő az azerbajdzsán kisebbség tagjaként nem is értette pontosan a bírósági szövegeket.

Később férje meggyilkolásáért fogták perbe, ám amikor ez a vád megdőlt, újra elővették házasságtörési ügyét, annak ellenére, hogy a büntetést azért már megkapta.

_{Sakineh Mohammadi Ashtiani (Fotó: AP)}

A nemzetközi nyomás hatására Sakineh kivégzését elhalasztották, de a törvényhozók úgy döntöttek, nem helyezik hatályon kívül a halálbüntetést, pusztán annak módját "mérséklik", kövezés helyett most akasztás vár a nőre.

Helyzete mégsem teljesen reménytelen, a bajban ugyanis nincs magára hagyatva. Nemcsak ügyvédje, az emberjogi aktivistaként is híres Mohammad Mostafaie áll ki az asszony mellett, hanem a szokásoktól eltérően teljes támogatást kap két gyermekétől, 22 éves Sajad fiától és 17 éves Farideh lányától.

Előbbivel rendszeresen beszélgethet a börtönben, Sajad pedig a figyelem ébrentartása végett ezekről a beszélgetésekről a nemzetközi sajtónak is beszámol.

Az iráni hatóságok már felszólították, hogy hagyjon fel a mobiltelefon használatával, csak idő kérdése, mikor zárják el ezt a csatornát.

A többi információt már így is igyekeznek mindenáron blokkolni, a szégyenérzet miatt például ritkán kerülnek nyilvánosságra maguk a kivégzések is: senki nem akarja, hogy kiderüljön, valaki foltot ejtett a családon.

Shadi Sadr iráni ügyvéd szerint a kormány csak azért nem adott még zöld utat Ashtiani megkövezésére, mert tartanak a nemzetközi reakcióktól és a figyelemtől, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy az amúgy is nyugatellenes Iránra hogyan hat a külső befolyás.

A 43 éves anyáért már síkra szállt Emma Thompson, Colin Firth, Juliette Binoche és Sir David Hare drámaíró is, elítélve a kegyetlen kivégzés gyakorlatát.

A Nemzetközi Polgári és Politikai Jogok - amelyet Irán is elfogadott - megköveteli, hogy ha a halálbüntetést nem is törölték el, azt csak a legsúlyosabb bűncselekményekre alkalmazzák.

Ashtiani sorsa viszont ettől továbbra is bizonytalan, és elképzelni sem lehet, hányan sínylődnek hozzá hasonlóan ártatlanul, ámde még ennyi támogatást sem bírva az iráni siralomházakban.