hirdetés

"Ha kiengednek, a családom öl meg"

Brutális gyilkosság állami jóváhagyással

Bár a nemzetközi visszhang egyre erőteljesebb tiltakozást mutat, az iráni hatóságok nem mentik fel a kövezéssel halálra ítélt kétgyermekes anyát. Az ítéletet bizonyítékok nélkül hozták meg.

2010.07.29 17:14ma.hu - Sedró Ágnes
hirdetés

Az jár jól, aki az első ütésnél elájul” – vélik azok, akik már egyszer is láttak kövezést. Az iráni gyakorlat szerint az áldozatot nem kikötözik, hanem beássák a földbe, a férfiakat derékig, a nőknek viszont csak a fejét hagyják szabadon.

Ezután a felbőszült tömeg egy kupacból kedve szerint válogathat a kisebb és nagyobb kövek közül, amivel gyakorlatilag néhány perc alatt ölik meg a bűnösnek kikiáltott személyt.

Nem kell színes fantázia ahhoz, hogy kitaláljuk, mi marad az áldozatokból az eljárás végére, bár a törvény az ottaniak szerint meglehetősen nagylelkű: aki a kőzápor közepette ki tudja ásni magát a gödörből és el tud menekülni, az szabaddá válik. A nyakig beásott nők esélyeihez nem fér kétség.

A 43 éves, kétgyermekes Sakineh Mohammadi Ashtianira is ez a sors vár, bár a nemzetközi sajtó hetek alatt felkapta az ügyet és különféle emberjogi szervezetek próbálnak segíteni a nőn.

Ashtiani bűne az iráni hatóságok szerint kétrendbeli házasságtörés, valamint őt vádolják néhai férje megölésével is.

A döbbenet bombája július első napjaiban robbant, amikor a Guardian című lap hírt adott 12 nőről és 3 férfiról, akik már a siralomházban várják a rájuk szabott ítélet végrehajtását. Néhányuk maga ismerte be az ellene felhozott vádakat, de a lap számos korábbi esetről is beszámol, ami nyugati szemmel több mint borzalmas.

Egy makett a megkövezésről, élethű ábrázolásban (Fotó: Thierry Roge - Reuters)

Egy házasságtöréssel vádolt nő például elájult a kivégzését megelőző rituális mosdatás közben, így 2001-ben úgy kövezték halálra, hogy közben teste egy hordágyra volt erősítve.

A helyi szokások szerint ilyenkor még a családtagokra sem lehet számítani, sőt, „ők vetik az áldozatra az első követ”, mert a szégyenbe keveredett családtagnál csak azt sújtja nagyobb megvetés, aki eltűri, hogy a folt a családon maradjon.

Emiatt ha valakit gyanúba fognak, a rokonai nem vizsgálják, hogy igazak-e a vádak vagy sem, egyszerűbb teljesen hátat fordítani az akár ártatlan családtagnak is.

Egy nő például könyörgött, hogy ne engedjék szabadon, mert attól félt, ha kikerül a börtönből, saját családja öli meg.

14 sorstársával ellentétben Sakineh története azért kapott a szokottnál nagyobb visszhangot, mert az ítéletet bizonyítékok híján, pontosabban egy „bírói tudomás” megfogalmazású hézagos jogszabályra alapozták.

A nő visszatérő szereplője az iráni bíróságoknak, 2006-ban állították először ítélőszék elé, akkor kétszeres házasságtörésért kapott 99 korbácsütést. Ügyvédje szerint már ekkor is jogellenes volt az eljárás, mert a nő az azerbajdzsán kisebbség tagjaként nem is értette pontosan a bírósági szövegeket.

Később férje meggyilkolásáért fogták perbe, ám amikor ez a vád megdőlt, újra elővették házasságtörési ügyét, annak ellenére, hogy a büntetést azért már megkapta.

Sakineh Mohammadi Ashtiani (Fotó: AP)

A nemzetközi nyomás hatására Sakineh kivégzését elhalasztották, de a törvényhozók úgy döntöttek, nem helyezik hatályon kívül a halálbüntetést, pusztán annak módját "mérséklik", kövezés helyett most akasztás vár a nőre.

Helyzete mégsem teljesen reménytelen, a bajban ugyanis nincs magára hagyatva. Nemcsak ügyvédje, az emberjogi aktivistaként is híres Mohammad Mostafaie áll ki az asszony mellett, hanem a szokásoktól eltérően teljes támogatást kap két gyermekétől, 22 éves Sajad fiától és 17 éves Farideh lányától.

Előbbivel rendszeresen beszélgethet a börtönben, Sajad pedig a figyelem ébrentartása végett ezekről a beszélgetésekről a nemzetközi sajtónak is beszámol.

Az iráni hatóságok már felszólították, hogy hagyjon fel a mobiltelefon használatával, csak idő kérdése, mikor zárják el ezt a csatornát.

A többi információt már így is igyekeznek mindenáron blokkolni, a szégyenérzet miatt például ritkán kerülnek nyilvánosságra maguk a kivégzések is: senki nem akarja, hogy kiderüljön, valaki foltot ejtett a családon.

Shadi Sadr iráni ügyvéd szerint a kormány csak azért nem adott még zöld utat Ashtiani megkövezésére, mert tartanak a nemzetközi reakcióktól és a figyelemtől, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy az amúgy is nyugatellenes Iránra hogyan hat a külső befolyás.

A 43 éves anyáért már síkra szállt Emma Thompson, Colin Firth, Juliette Binoche és Sir David Hare drámaíró is, elítélve a kegyetlen kivégzés gyakorlatát.

A Nemzetközi Polgári és Politikai Jogok - amelyet Irán is elfogadott - megköveteli, hogy ha a halálbüntetést nem is törölték el, azt csak a legsúlyosabb bűncselekményekre alkalmazzák.

Ashtiani sorsa viszont ettől továbbra is bizonytalan, és elképzelni sem lehet, hányan sínylődnek hozzá hasonlóan ártatlanul, ámde még ennyi támogatást sem bírva az iráni siralomházakban.

Belépés és regisztráció

Belépés:

regisztráció

Regisztráció:

belépés
hirdetés
Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.