
Amit a szív és érrendszeri megbetegedésekről érdemes tudni
A szív- és érrendszeri megbetegedések egy gyűjtőfogalom, a szívben és a test teljes érrendszerében előforduló problémák széles skálája tartozik ide.
2006.11.08 19:50, Forrás: vmkomm
Legegyszerűbben az alapján csoportosíthatók, hogy a test mely részét érintik:
SZÍV: A szív koszorúerének betegségei
• Szívizom elhalás (szívinfarktus, szívroham)
• angina (mellkasi fájdalom, főleg testedzés közben)
• aritmia (szabálytalan szívműködés)
AGY: Az agyi ereket érintő betegségek
• Agyér katasztrófa, stroke (az agy bizonyos területeinek sérülés vagy elhalása az vérellátás kiterjedt vagy tartós megszakadása miatt)
A VÉGTAGOK ÉS A TÖRZS: a perifériás érrendszer megbetegedése (időszakos)
• időszakos sántítás (sajgó vagy görcsös fájdalom, főként a lábizomban, testezés közben), amit a megdolgoztatott izmok vérellátottságának csökkenése okoz.
Miért beszélünk napjainkban gyakrabban a magas koleszterinszint csökkentésének szükségességéről?
Az epidemiológiai adatokból ismert a magas koleszterinszint szerepe. Klinikai vizsgálatokban azt találták, hogy jelentős számú korai infarktusban szenvedő, több rizikófaktorral rendelkező egyénnek mintegy 80%-nak volt magas a vérzsír szintje, mégis a betegek közel csak 21% kapott lipid csökkentő kezelést. Ezért vizsgálatok jelentős része arra irányult, hogy elsősorban a vérzsír szintek változása és a szív-és érrendszeri megbetegedések kialakulása közötti összefüggéseket elemezze.
Mit tudunk az érelmeszesedésről és miért fontos kezelni azt ?
Az elmeszesedést okozó plakkok sokféleképpen okozhatnak komplikációt.
Ha növekszik a plakkok mérete, csökken az ér átmérője, és a véráramlás is fokozatosan csökken. Ezt a test számos része képes ellensúlyozni úgy, hogy a vérellátást más irányból, másik véredényen keresztül oldja meg, de a szív, az agy és a láb erre nem képesek.
Ha ezek a szövetek jutnak hozzá a megfelelő vérmennyiséghez, a következő tünetek jelentkeznek:
- Szív: mellkasi fájdalom testedzés közben (angina)
- Agy: átmeneti ischaemiás (vérhiányos) roham (enyhe sztrók, átmeneti látásromlás, beszédzavar, az érzékelés vagy mozgás zavara, amit az agy vérellátásának rövid szünete okoz)
- Lábak: fájdalom testedzés közben (időszakos sántítás)
Ha széthasad a plakk, a benne lévő koleszterin és az érfal egyéb részei érintkezésbe lépnek a vérrel, aminek következtében a vér hirtelen besűrűsödik, és az ér teljesen elzáródik, ami myokardiális infarktust (szívrohamot) okozhat. Hogyan befolyásolható az érelmeszesedés?
A szív- és érrendszeri események többsége (több mint 60 százaléka) a Framingham kockázat értékelési szempontok szerint alacsony és közepes kockázati csoportba tartozó betegek háromnegyedénél fordul elő. Éppen ezért az érelmeszesedés korai, még a tünetek megjelenése előtti felismerése és a kezelés mihamarabbi megkezdése rendkívül fontos.
A vizsgálatok kimutatták, hogy a sztatinok - az LDL-koleszterin szintjének csökkentésével - csökkentik a koszorúér, illetve a szív-érrendszeri megbetegedések és halálozások számát. Tehát az LDL-szint csökkenése lassítja az érelmeszesedést, de ahhoz, hogy ez megfelelő legyen a kardiológiai megbetegedés kockázatának csökkentésére, ahhoz az LDL koleszterin szintjének több mint 40 százalékkal kellene csökkennie.
Tények és adatok
Világszerte...
• az első számú halálok a szív- és érrendszeri megbetegedések
• minden harmadik haláleset mögött szív- és érrendszeri megbetegedés áll
• kb. évente 17 millióan halnak meg szív- és érrendszeri megbetegedések következtében
• ebből 8,1 millió a férfi, 8,6 millió a nő
• a szívroham (vagy más néven myokardiális infarktus) évente 7,2 millió áldozatot követel
• évente 5,5 millió ember hal meg agyvérzés - stroke - következtében
Becslések szerint minden másodpercben...
• minden második másodpercben meghal valaki szív- és érrendszeri megbetegedések k következtében
• minden ötödik másodpercben bekövetkezik egy szívroham
• minden hatodik másodpercben történik egy agyvérzés (stroke roham).
A szív- és érrendszeri megbetegedések mindannyiunkat érintenek:
Az Amerikai kontinensen...
• közel 2 millió haláleset okozója valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés, ez a halálesetek 32 százalékát teszi ki.
Az Egyesült Államokban...
• közel 900 ezer haláleset okozója valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés, ez a halálesetek 38 százalékát teszi ki.
• 2006-ban, becslések szerint közel 700.000-en szenvedik el első szívrohamukat, és közel 500.000 betegnél már ismétlődő szívroham következik be.
Európában...
• a kardivaszkuláris megbetegedések közel 5 millió ember halálát okozzák évente, ami a halálesetek 52 százalékát teszi ki.
• naponta közel 13.500-an halnak meg szív- és érrendszeri megbetegedések következtében, átlagosan percenként kilencen.
Ázsiában...
• Dél-Kelet Ázsiában a szív- és érrendszeri megbetegedések évente kb. 4 millió ember haláláért felelősek, ami az össze haláleset közel 30 százaléka
• a Csendes-óceán nyugati részén szintén kb. évente 4 millió haláleset történik szív- és érrendszeri megbetegedések következtében, ami a halálesetek kb. 32 százaléka
• a kontinens Csendes-óceáni régiójában kimutatták, hogy az ázsiai betegeknél 10 évvel korábban jelentkeznek a szív- és érrendszeri problémák, mint a nyugat-európai országokban.
• Bizonyított, hogy az ázsiai népesség körében is nő a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a zsíranyagcsere problémák előfordulása.
Az idő előrehaladtával...
1990: 13,1 millió haláleset a szív- és érrendszeri megbetegedések következtében - az összes haláleset 26 százaléka
1999: 16,9 millió haláleset a szív- és érrendszeri megbetegedések következtében - az összes haláleset 30,3 százaléka
2020: 24,8 millió haláleset a szív- és érrendszeri megbetegedések következtében - az összes haláleset 36,6 százaléka
cikk nyomtatása | Szólj hozzá! |
Kapcsolódó írások:
Zsíranyagcsere-betegségek - évente 5,5 millió ember hal meg agyvérzésben
cikk nyomtatása
Szólj hozzá!



