Gasztronauta - F.Nagy Angéla

Angliai kalandozás F.Nagy Angéla szakácskönyíróval
_{2002.05.18 08:22}

- A kérdés persze ilyenkor mindig az: milyen volt a vacsoraétel, mert általában az képes felülírni mindent...
- ...nagyon finom volt, bár elkövettem egy hibát is. Belekóstoltam a mentamártásba, amit a húshoz adtak, és majd megfulladtam, olyan csípősre készítik. Utána viszont elém rakták a világ legjobb cherrypie-ját.

- A pie, mint a pite...
- ...majdnem. Tudja, a pie alul a tészta és felül a gyümölcs, de nincs teteje, mint a mi meggyes piténknek. Különben pie-ból is kétféle létezik: az openpie-nak nincs teteje, a covered pie-nak viszont van, és annak az oxfordinak is volt. Az öregúr elmondta, ennek is vajjal készítik a tésztáját, nem margarinnal. Kürti professzor egyébként arról volt híres, hogy ő mérte a lehető legalacsonyabb hőmérsékletet a világon, de róla még azt is el kell mesélnem, hogy kiadott egy könyvet, amiben viszont tudósok receptjeit írta össze: csupa olyan tudósét, aki kapott vagy majdnem kapott Nobel-díjat. Annak a gasztronómiai kongresszusnak is ő volt az elnöke, amelyikre akkor meghívtak, és egyszer például a nappalijukban üldögélve beszélgetés közben látom, időnként lenéz maga mellé a földre, ahol valamiféle mérőműszer feküdt. A mutatója mutatott is valamit, amire rákérdeztem. Ó, hát a szuflé! - mondta kedvesen, - miközben mi koktélozunk magukkal, én figyelem, elkészült-e! Kiderült, szerkesztett egy olyan szerkezetet, aminek egyik végét beleszúrta a konyhában sülő szufléba, kivezette a szobába, ahol a készülék jelzett, amikor már a közepe is átsült. Háááát ... így is meg lehet közelíteni a konyhát.

- A külföldi élményekkel kapcsolatos, nagy kövér kérdés mindig az, vajon hazahozhatók-e vagy csak mindig helyben képesek működni?
- Részben hozhatók haza. Magyarországon például sohasem kapok olyan báránygerincet, mint ott. Azt még a hentes is másképp vágja fel, külön felhívták a figyelmemet rá, hogy arról a bárányról még az utolsó gramm zsírt is lefejtették. Aztán az is számít, milyen legelőn legelt az a bárány! A legjobb bárányok Anglia mellett például Görögországban lelhetők, ahol a kakukkfüves, rozmaringos réteken legelhetnek, azaz ők már életükben megeszik a fűszerezésüket is. Tudja, én végigettem a világot, nagyon sokat utaztam, mindig kipróbáltam a hely specialitásait, de ha lehetett, mindig kerestem magamnak egy háziasszonyt is, és elmentem a konyhájába meglesni, mit, hogyan csinál. Mindenhol tanultam valamit... Amerikáról ugye, azt mondják oda az összes bevándorló vitte a saját ételeit, de azért ott ugyanúgy kialakultak speciális fogások. Nagy divat a kerti sütögetés, a barbecue, ahol például azt láttam, kukoricát adnak a sült húsokhoz.

- Főtt vagy sült kukoricát?
- Főttet! De nem főzik, ahogy mi elképzeljük - ők is utálnak mosogatni, mint mi - hanem beteszik a mikróba. Nem hámozzák le az összes zöldjét, hanem úgy, levelesen, alatta egy papírtörlővel teszik be, és attól függően, hogy mennyire öreg, nyolc-tíz percig hagyják benn. A kukorica így a saját gőzében, saját illatában puhul meg, amit aztán forrón megpucolnak és úgy tíz centis darabokra vágva tálalják. A sült húsok mellé elképzelni sem lehet pompásabb, zamatosabb csemegét!

- Meg tudja cáfolni valami érdekessel azt a közkeletű állítást, hogy az angol konyha egyébként maga a dögunalom?
- Van igazi angol konyha, higgye el! Nem is érdektelen. Például a töltött vese marhahússal... Az angolok nagyon takarékosak, többek között ezért is találták fel a pie nevű tésztafélét, tudniillik a töltelékében mindig föl lehet használni az előző napi maradékokat is. Sütnek egy linzertészta alapot, a töltelékekben azt a maradékot összekeverik valamivel - lehet sós, lehet édes is - senki meg nem mondja, hogy maradékból készült! Nagyon kedves barátnőm volt a korábbi angol nagykövet felesége - lelkes háziasszony , és remekül főzött. Az ő tortareceptjét mondom most el: egyszerű és isteni! Tehát: tortaformában sütünk egy citromos piskótát. Ő ezt kettévágta, az alsó lapot pedig egy centi vastagon megkente baracklekvárral. És itt jön az a meglepő fordulat, amitől egyszerre lesz különleges és különlegesen finom: fogott egy tejfölt, lecsorgatta a savóját, a sűrejét pedig rákente a lekvárra! Ráborította a felső lapot és megszórta porcukorral. de ezt sem akárhogyan! Használt erre a célra egy csipketerítőt, amit ráfektetett a torta tetejére, megporcukrozta, majd óvatosan leemelte róla a terítőt - mintás maradt a teteje Ennyi az egész, a baracklekvár és tejföl együttesétől pedig elvarázsolódik, aki eszi.

Torma Tamás
tormat@axelero.hu

	[2/2]
1. oldal 2. oldal

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!