A kövérség a keringés veszélytényezője

Az elhízás jelentősen növeli a kóros szív-érrendszeri események (az infarktus, a stroke, a hasi aneurizma) előfordulásának gyakoriságát.
_{2006.07.26 09:00, Forrás: MTI}

A zsírsejtek által termelt hormonszerű anyagok (a citokinek) károsítják az érbelhártyát, rontják működését, aminek következménye lehet például az ateroszklerózis. A keringési betegségek hátterében álló életmódbeli tényezők - a helytelen táplálkozás, a dohányzás, a kevés mozgás - miatt nő a kövérek mellett a cukorbetegek száma, s egyre gyakoribb a metabolikus szindróma (melyet a magas vérnyomás, és a magas vérzsírszint is jellemez).

Az ipari társadalmakban az összhalálozásért főként a keringési betegségek csoportja felel, a rosszindulatú (malignus) kórokat és a légzőrendszer betegségeit megelőzve. 2002-es adatok szerint a 65 év felettiek között a keringési halálozás - százezer lakosra számítva - 1991 volt, míg a daganatoké 1045, a légzőszervi betegségeké pedig 352. Adott évben az Egyesült Államokban több mint 70 millió embernek volt kardiovaszkuláris betegsége (20%-ban koronária probléma), 1 millióan haltak meg miatta, annak ellenére, hogy a kezelésre egyre nagyobb összegeket fordítanak.

A romló egészségi helyzetért legalább három betegség: az elhízás, a metabolikus szindróma és a diabétesz egyre növekvő arányú előfordulása tehető felelőssé. A 2-es típusú diabéteszben 2-4-szer nagyobb a kardiovaszkuláris halálozás, mint a nem diabéteszes populációban. A koronária halálozás veszélye szintén nagy: nem különbözik az infarktust már elszenvedett (nem cukorbeteg) és az infarktus nélküli diabéteszes betegcsoportok között - ezért a felnőttkori diabétesz rizikója akkora, mintha a betegnek már lett volna szívinfarktusa.

A metabolikus szindróma (más néven "a halálos négyes") mibenlétét az utóbbi évtizedben fogalmazták meg az orvosok, megnevezve a hasi elhízás jelentőségét. A cukor- illetve a zsíranyagcsere zavara, vagy a hipertónia egyenként is komoly rizikófaktor, de a hasi elhízás által generált együttes jelenlétük - még ha esetenként egy-egy tényező hiányzik is -, az érbetegségek komoly veszélyét jelentik. A cukorbetegség és a metabolikus szindróma együttes jelenléte tovább növeli a veszélyt: egy 12,5 évig tartó követéses vizsgálat (San Antonio Heart study) szerint ez a helyzet 9,4-szer nagyobb keringési rizikóval jár.

Amit az egyén legkönnyebben befolyásolhat(na), állítják a belgyógyászok, az a testsúly megfelelő határok között tartása. Ennek ellenére, a fejlett társadalmakban egyre több az elhízott egyén. Míg 1991-ben a 30-as testtömegindex feletti kövér amerikaiak aránya 10-14% volt, öt évvel később (1996-ben) 15-19%, 2001-ben 20-24% és 2004-ben már a népesség több, mint 25 százaléka tartozott az elhízottak csoportjába.

A köldök magasságában mérve férfiaknál 102 centiméter az elhízás határa, nőknél a 88 cm feletti haskörfogat utal hasi elhízásra, illetve ezáltal a metabolikus szindróma rizikójára. A mérőszalag mellett célszerű használni a megfelelő kalóriatáblázatot és a hulahoppkarikát, figyelmeztetnek a hasi (alma típusú) elhízástól óvó belgyógyászok.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Hősies képek - a kövér ember csak megy, és megy, és megy...