OKA: Hazánkban az oktatás fejlesztéséhez hiányzik a tudományos értékű, aktuális tudás

Az oktatás minőségének fejlesztési lehetőségeit vitatta meg az Oktatás és gyermekesély kerekasztal mai ülése.
_{2007.04.17 19:56, Forrás: OKA}

Elvben mindenki egyetértett azzal a megállapítással, hogy jelenleg Magyarországon nincs megfelelő kutatási háttere oktatási rendszerünk fejlesztésének. Bár van néhány nemzetközi szinten működő tudományos műhely, a kutatók száma, képzettsége, a kutatások finanszírozása és az eredmények hasznosítása nem éri el a szükséges mértéket.
Az oktatás fejlesztésének egyik legfőbb akadálya a döntéseket megalapozó tudományos értékű, minden szempontból aktuális tudás hiánya. Ezzel a gondolattal kezdte vitaindító előadását Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszékének egyetemi tanára.

Az okok között említette, hogy a pedagógiai kutatás infrastruktúrája, humán erőforrása nem fejlődött megfelelő mértékben, így ma a fejlesztéseknek - ellentétben más európai országgal - nincs meg a tudományos alapja,. "Az oktatás fejlesztésének tudományos forrásai Magyarországon kiszáradtak" - fogalmazott. Példa értékűnek nevezte a finn Life as Learning nevű kutatási programot, olyan témákkal, mint az új tanárság, a tudás létrehozása, a tanulás fogalmának újradefiniálása, és javaslatot tett ennek követésére.

Csapó Benő előadásában kitért arra is, hogy a tanárképzésnek a legfrissebb tudományos eredményeket kellene közvetítenie, és a tanárokat fel kellene készíteni azok alkalmazására. A tanároknak maguknak is figyelemmel kell kísérniük a neveléstudományi kutatásokat, és képesnek kell lenniük arra, hogy az eredményeket értelmezzék, és saját munkájukban alkalmazzák.

Ezekre a gondolatokra reagálva Halász Gábor elmondta, hogy az oktatás-kutatás fejlesztését be kell helyezni a kormány K+F politikájába. Felhívta a figyelmet arra is, hogy miközben az Oktatási Minisztérium az előterjesztője a K+F területnek, az oktatási tárca nem rendelkezik önálló javaslattal az oktatás-kutatás fejlesztésre.

Hozzászólásában Brassói Sándor az Oktatási Minisztérium képviseletében kiemelte, hogy folynak ugyan kutatások az oktatás terén is, azonban ezek mennyisége, minősége további elemzések nélkül nem elegendő a megfelelő következtetések levonására.. Fontos lenne a hazai kutatások erősítése mellett fokozottan építeni a nemzetközi együttműködésre, és a külföldi tapasztalatok átvételére.

Célként megfogalmazható, hogy a külföldi példákat követve széles körű hazai kutatások induljanak, mind a tananyag fejlesztésének, mind tanárok képzésének megalapozására. Hiszen nagyon fontos az, hogy mit tanulnak a diákok, és az alkalmazható tudás átadásához megfelelő szakértelem is szükséges. Szükség van a kutatási kapacitás jelentős bővítésére, fiatal kutatók pályára állítására, akik képesek a nemzetközi normáknak megfelelő kutatómunka végzésére.

Megfogalmazódott az a javaslat is, hogy az oktatási intézményeket motiválttá kell tenni az újdonságok befogadására, ami legkönnyebben úgy érhető el, ha az iskolák és a tanárok maguk is bekapcsolódnak a kutatási programokba, részt vesznek a kísérletekben.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Horváth Csaba: A diákok versenyképesebb szaktudást fognak szerezni Csak számítógépes tudásban maradnak alul az európai nők férfitársaikhoz képest? Diploma és szaktudás nélkül tart Brüsszelbe Gál J. Zoltán - van akinek így is lehet Nem a tudás a fontos, hanem a kreativitás