Kevesebb az érrendszeri megbetegedés

Ma már nem jellemző az, hogy egy ötven éves férfi hirtelen szívinfarktusban halna meg, a betegségen átesett emberek pedig 20-25 évet is élhetnek még.
_{2003.01.28 11:54, Forrás: The New York Times}

Az Egyesült Államokban évek óta egyre kevesebben halnak meg szívinfarktus vagy agyvérzés miatt annak ellenére, hogy az érrendszeri megbetegedések még mindig az első számú halálozási oknak számítanak. Ma már nem jellemző az, hogy egy ötven éves férfi hirtelen szívinfarktusban hal meg. Ma a betegségen átesett emberek akár 20-25 évet is élhetnek még.

Az orvostudomány egyértelműen sikernek könyvelheti el a szívinfarktus, mint a legfőbb halálozási oknak a visszaszorítását. Az tudomány győzelme azonban újabb kérdéseket is felvet. A hetven vagy nyolcvanévesen szívinfarktuson átesett betegek nem gyógyulnak meg teljesen, súlyos szívbetegként kell tovább élniük. Az orvosok a szívbetegségek akut természetét pusztán krónikussá alakították át.

A betegségen átesettek szíve próbálja pumpálni a vért, de minthogy a szív teljesítménye lecsökkent, a folyadék a tüdőben halmozódik fel és a beteg nehezen kap levegőt. Az agyvérzés utáni élet is óriási próbatétel lehet, hiszen sokszor jár együtt bénulással és elbutulással.

A szív- és érrendszeri betegségek számának visszaesésében az újfajta orvosi kezelések, az új gyógyszerek és a viselkedésben bekövetkezett változások egyaránt szerepet játszanak. Harminc évvel ezelőtt a magas vérnyomást és a normálisnál magasabb koleszterinszintet sem tudták megfelelően kezelni. Míg a hetvenes évek elején a magas vérnyomásban szenvedő betegek alig 16 százalékát kezelték, ez az arány mára a 65 százalékot is elérte.

A legfontosabb változás a szívroham kezelésében következett be. Régebben a gyógymód pusztán az ágyban maradást jelentette, míg ma már az orvosok olyan gyógyszereket adnak a betegeknek, amelyek feloldják a vérrögöket és felszabadítják az elzárt artériákat.