"Ne törj!" program a csontritkulásra

Három szakmának - a traumatológus, a reumatológus és az ortopéd orvosok - együtt kell kezelniük a csonttöréses betegeket. Ezt a célt segíti a "Ne törj!" program.
_{2003.04.01 09:33, Forrás: MR}

Háromféle orvos találkozhat a csonttörött beteggel: a traumatológus, aki gipszel és műt, a reumatológus és az ortopéd szakorvos. E három szakma orvosai fogtak össze az újabb csonttörések megelőzésére. Magyarországon a lakosság 8-10 százaléka, mintegy 900 ezer ember él csontritkulással. Kedden indul egy vadonatúj program, amelynek címe: Ne törj!

A csontritkulásnak vannak típusos törési helyei, mondja Kricsfalusi Mihály traumatológus, majd így folytatja: a menstruáció abbamaradását követően inkább a szivacsos csontok törése dominál, így gyakorlatilag a csigolyatestek, illetve a csuklótájnak a vége törik elsősorban és a későbbi életkorokban ehhez társul még a felkarnak a törése, illetve a csípőtáji törés. - Előfordul, hogy nagyon kis erő behatásra történik egy törés. Alig akartam elhinni, hogy valaki eltüsszentette magát és eltört a bordája.

A beszélgetésben szintén részt vevő Somogyi Péter ortopéd szakorvos kijelentette: ez szerencsére nagyon ritka, de az már nem annyira, hogy valaki fekvés közben - persze ez súlyos csontritkulás esetén fordul elő - átfordul a másik oldalára, és ez elég ahhoz, hogy egy bordája, csigolyái eltörjenek. Van, amikor csak egyszerre néhány millimétert csökken a csigolya magassága, a járáskor vagy az üléskor mégis bekövetkezik a törés.

A csípőtáji törésnél esetleg egy egyszerű eldőlés, egy kisebb energiájú esés is már a csípőtájékon, combnyak-tájékon törést eredményezhet.

Érdekes, mondja Kricsfalusi Mihály, hogy az osteoporosis típusos törései többnyire otthon következnek be. Többnyire olyan problémák állnak a háttérben, mint például telefonzsinórnak a rossz helyen való elhelyezése, a betegek ingadozó vérnyomása, a vércukorszintnek esetleges ingadozása. Problémát jelent nagyon gyakran éjszaka az, hogy altatót szednek, jobban alszanak a kelleténél. A test egyensúlyának megváltozása és ennek következtében a fokozott elesés mellett problémát jelent az is, hogy a csontritkulás esetében vannak egyéb társuló betegségek, például csípőkopás, térdkopás, ami szintén nehezíti a mozgást, tehát gyakorlatilag ezek a tényezők mind fokozott elesési kockázatot jelentenek és az egyébként is meggyengült csont egy kisebb erő behatásra töréssel reagálhat.

Somogyi Péter külön is szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy akinek valamilyen osteoporosisos eredetű vagy csontritkulás miatt kialakult törése volt, annak a következő törés kialakulására sokkal nagyobb esélye van. Vagy akinek csigolya összeroppanásos jellegű sérülései voltak, annak egy újabb törésre az esélye akár ötszörös is lehet.

Elsősorban az 50 év feletti nőkre kell figyelni

Kricsfalusi Mihály szerint elsősorban az 50 év feletti nőkre kell figyelni, de természetesen a férfiakat is érinti ez a dolog. Magyarországon gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy mintegy 300 ezer férfi és 600 ezer nő érintett ebben. A doktor közölte, hogy elsősorban megelőzést szeretnének alkalmazni. Kricsfalusi Mihály szerint ez nagyon nagy probléma és nem csak Magyarországon jellemző, hogy egyszerűen az orvos, a társadalom túl van terhelve. - Sajnos azt kell mondjam, folytatja, hogy nagyon sok a beteg, amihez képest úgy érzem, hogy nagyon kevés a gyógyító orvos. Probléma az adminisztráció is.

Gyakorlatilag mi ebben a programban azt próbáltuk elősegíteni, hogy olyan beutaló formát alakítsunk ki, ami már úgy elő van készítve, hogy az orvosnak csak pecsételnie kelljen, illetve ami rendkívül lényeges, azt hiszem még ennél is ezerszer fontosabb, hogy megfelelő betegtájékoztatás legyen írott formában. Amikor például adott esetben egy délelőtt meg kell nézni az embernek 30-40 beteget, azt hiszem, azt lehetetlen leosztani, hogy hány perc jut egyre. Így aztán minden beteg igényli azt, hogy esetleg pár oldalas kis füzetecskéből információt nyerjen és meg tudja azokra a kérdésekre a választ, amelyek számára fontosak.

Az a célunk, és azon dolgozunk egy ideje, mondja Somogyi Péter, hogy valamilyen módon rá tudjuk venni a traumatológus kollégákat: lehetőleg nem túl nagy energia-és időráfordítással, de készítsenek a betegekről olyan listát, amely mindenki számára elérhető, amelyből kiderül, hogy hol van az illetőhöz legközelebb levő csontritkulás-ambulancia vagy osteoporozis centrum, hogy ne kelljen mindenen gondolkodni, telefonálgatni, utána járni. Ezzel is lehet még segíteni!

54 "közös" centrum

Megkerestük azokat a helyeket, válaszolja Kricsfalusi Mihály, ahol egy kórházon belül az ortopéd, traumatológiai osztály együtt van az osteoporosis központtal. Ez összesen mintegy 54 centrum Magyarországon és gyakorlatilag az első lépésben ezeket vontuk be az alapellátásba. Ez azért nagyon fontos, mert úgy érezzük, hogy első körben mindenképpen egy hatékony ellátást kell biztosítani, a második körben természetesen lehet majd bővíteni, lehet bevonni több intézetet is, de először - mivel ez a magyar lakosságnak körülbelül 80-90 százalékos lefedettségét biztosítja - ezzel kell próbálkozni.

Egy kiépített, jól bevált centrumhálózatra kell ráépíteni a többit és az ortopéd valamint a traumatológus szakma együttműködésével az ostológusok meg tudják tenni, ami szükséges a betegek érdekében. A törés megelőzési egység lényege, magyarázza Kricsfalusi Mihály, gyakorlatilag az, hogy bemegy a beteg a traumatológiai osztályra, vagy esetleg az ortopéd osztályon észlelik azt, hogy törés volt nála, és ezt követően az asszisztens, illetve az orvos odaadja a beteg kezébe a megfelelő betegtájékoztatót beutalóval, elmegy egy csontsűrűség vizsgálatra, a kérdőívet otthon kitölti, tehát bent az osztályon adminisztrációt sem kell végezni.

Ezt követően, ha megtörtént a csontsűrűség vizsgálata, csökkent érték esetén kivizsgálják és megkapja a terápiáját egy osztályon belül. Nem szakad meg a kapcsolat, vagyis egy intézeten belül, viszonylag rövid idő alatt el tudják végezni ezeket a vizsgálatokat, és szegény beteg nem fog utazni számtalan alkalommal, előjegyzéstől előjegyzésig. Szeretném kiemelni itt a közelséget, tehát mindenképpen azt, hogy a beteget ott lássuk el, ahol lakik, lakás közelében.

Lehetőség szerint ne az legyen, hogy 200 kilométerrel odébb kezeljük, azért épültek ki ezek a centrumok, hogy ott ezt mindenképpen igénybe vehessék. Ezzel élni kell. Gazdasági szempontból nagyon lényeges ez az országnak, mert hisz mindenféle ilyen megelőzés lényegesen olcsóbb, mint a már megtörtént a törés ellátása, ezért fontos, hogy ezt támogassuk.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!