Gyógyír a kolesztrerinről

A koleszterinre minden élő sejtnek szüksége van. Ha azonban valakinek hosszú ideig magas a koleszterinszintje, súlyos érbetegségekre, szívinfarktus kockázatra számíthat.
_{2003.06.17 11:54, Forrás: MR}

Koleszterint állati eredetű élelmiszerekkel, hússal, sajttal, vajjal vihetünk be a szervezetünkbe, de a kívánatos egyensúly csupán diétával helyreállítható-e?

Vagy direkt vesszük fel a koleszterint, velőből, tojásból, amiben különösen sok koleszterin van, akkor nem nő a vér koleszterinszintje annyira, mintha ennél az úgynevezett állati eredetű telített zsírokat fogyasztanánk - mondta el Dr. Pados Gyula, egyetemi docens, a Szent Imre Kórház Lipid részlegének osztályvezetője.

Ennek ellenére nagyon fontos, hogy ha olyan táplálékot fogyasztunk, amiben nincs koleszterin, és ilyenek a növényi eredetűek, mert a növényeknek nem alkotóeleme a koleszterin, hanem a fitoszterin, ami nem kerül az érfalba és a szervezetbe, akkor sokkal kedvezőbb hatása lehet a táplálkozásunknak a betegségek kialakulásával szemben.

A halak egy külön kategória, mert részben kevesebb bennük a telített zsírsav, másrészt pedig sok úgynevezett többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmaznak, amelyek, ahogy említette, nem növelik, hanem csökkenthetik a koleszterinszintet. Ennek méghozzá egyik fajtája, az úgynevezett Omega 3 zsírsavak kerülnek előtérbe a halfogyasztás során, aminek az a kedvező hatása, hogy csökkentheti az egyik vérzsír, a trigliceridnek a szintjét, emellé a védőfaktor az úgynevezett HDL-koleszterinszintet, és mondjuk egy közvetlen gyors hatása van a véralvadási folyamatokra, nevezetesen arra, hogy a trombózis ellen hat ez az Omega 3 zsírsav, és rendszeres fogyasztása a trombotikus folyamatok kivédésében játszik szerepet.

A trombózis pedig az infarktussal összefüggő állapot, hiszen az infarktus úgy alakul ki, hogy az erekbe lerakódott koleszterin, úgynevezett plakkok formájában egyszer csak megrepedhet, és erre vérlemezkék, trombociták rakódhatnak rá, és ez a folyamat trombózis révén válik agyér-elzáródássá, és az elzáródás mögötti területen infarktus alakul ki. De nemcsak a szívben, agyban is végbemehet ez a folyamat.

Az embólia azt jelenti, hogy nem a szervekben történik a károsodás, hanem távolabb. Például mondjuk a nyaki erekben, az úgynevezett karotiszokban reped meg egy ilyen plakk, és ha elszabadul, akkor az agyba jutva embóliát okozhat.

Két fajtája főleg a halakban, elsősorban a tengeri halakban fordul elő. Ezeket orvosi néven EPA-nak a másikat DHA-nak nevezzük, de ezeknek létezik egy előanyaga, az alfa-linolinsav, ami különböző növényi eredetű olajokban, szójaolajokban, kukorica olajban előfordul, ebből a szervezetben képződhet EPA és DHA, tehát az is megoldható, hogy ha sok ilyen növényi olajat eszünk, a szervezet átalakítja azokat másfajta Omega 3 zsírsavakká és azoknak az ismert védőhatása a szervezetben kialakul, mintha éppen halat fogyasztottunk volna.

Kétségtelen, hogy a magyarországi halfogyasztás csak körülbelül 3,2 kilogramm a legújabb adatok szerint fejenként és évenként, miközben az Európai Unió országaiban több mint tíz kilót fogyasztanak, a tengerparti országokban ez elérheti akár a 20 kilót is, és Grönlandon például az eszkimók például naponta 400 gramm makrélát vagy valamilyen más halféleséget fogyasztanak.

A tengeri halak, amik kifejezetten magasabb Omega 3 zsírsav tartalmúak, nehezebben hozzáférhetőek, és drágák is. Van olyan megoldás, hogy a halakban levő olajokat kapszula formájában mellékhatások nélkül tartósan szedik emberek, amely tartalmaz minden lényeges Omega 3 zsírsavösszetevőt, és ezáltal kifejti védőhatásaikat, hogy a trigliceridszint csökken, a védőfaktor HDL-koleszterin szintje emelkedik, és van egy bizonyos védőhatása a trombózissal szemben is. Ezt azonban rendszeresen kellene fogyasztani, mert a hatása nem hosszú távú.

A szelén egy úgynevezett esszenciális, tehát nélkülözhetetlen nyomelem, amiről viszonylag kevesebb szó esik, hiszen egy mindennapi rutinlaboratóriumi vizsgálattal nem mérhető a szintje, de voltak olyan kísérletek, felmérések, ahol a lakosság táplálékainak, illetve magának az embereknek a szelén tartalmát állapították meg, és például kiderült az, hogy Finnországban, ahol egy időben a legtöbb infarktus volt a világon, ott az emberek vérének szeléntartalma jóval alacsonyabb volt, mint más országokban.

Arra is van vizsgálat, hogy egy fokozott szelénbevitellel, különösen a rákos-daganatos megbetegedések kialakulása csökkenthető volt. A szelén beletartozik abba a körbe, amit úgynevezett antioxidánsként könyvelünk el, a szervezetben vannak káros, úgynevezett oxidációs folyamatok, amelyek daganatos betegségekhez és érelmeszesedéshez is vezethetnek. A szelén, mint antioxidáns, tehát oxidáció ellen ható szer, erre egyértelmű és kedvező hatással van.

Ezt a táplálékkal lehet valamennyire növelni, bár nem nagyon köztudott, hogy miben fordul elsősorban elő. Magyarországi viszonylatban kevésbé jönnek szóba mondjuk a tenger gyümölcsei, a rák, kagylók, tonhal, de például a szárnyasok húsában, vörös húsokban elég sok szelén található, és bizonyos tejtermékekben vagy hagymában, paradicsomban, brokkoliban, lencsében vagy akár búzakorpában, de általában a teljes őrlésű gabonafélékben több szelén található.

A szelénajánlat naponta a férfiaknak 70 mikrogramm, a nőknek körülbelül 55 mikrogramm, ennél mi kevesebbet fogyaszthatunk, ezt egy bizonyos határig nem lehet túladagolni, tehát semmi baj nem lesz belőle, hogy ha ezt a bevitelt növelni tudjuk. Aki ezt a kapszulát fogyasztja, az például a napi szelénmennyiség szükségletét bőven fedezi, mondjuk 2-szer két kapszula formájában.

Egyáltalán Európában is egy kicsit alacsonyabb a szelénfogyasztás, és ezért nem csak Magyarországra, hanem mondjuk az európai területre érvényes az, hogy valószínű a szív- és érrendszeri és a daganatos betegségek alakulását kedvezően befolyásolhatná az, hogy ha ezeken a viszonylagos szelénhiányos területeken valamilyen módon plusz bevitellel a szelén szintet emelni tudnánk.